Stockholm, jag är din.

Reggel egész későn keltem, vagy háromnegyed órát még feküdtem és gondolkodtam, milyen jó is volt, ilyet se sűrűn lehet csinálni. Visszont az alvás lehet sok volt, mert nekültem a nyelvtannak, aztán a biológiának, de egyik se ment, így ma gyakorlatilag elég csekély mennyiséget tanultam.

Délután kipróbáltam az új sampont és balzsamot, hát, nem igazán vagyok megelégedve, rosszabb mint az előző, pedig ennek elvileg ér valamit a neve (Syoss). Mint a szénakazal, de tényleg. Ja, és most jut eszembe nézegettem a hajfestéket ami tetszett, hát nekem is sikerült kiválasztani a legdrágábbat, van ahol kétezer forint, ami valljuk be nem kevés egy dobozért :D

Holnap megyünk Dorozsmára, legalábbis elvileg én is megyek, de van egy olyan érzésem hogy a végén sikerül megint fölcseszni úgy agyilag, hogy azt mondom inkább maradok. Ami csábító, mert hat óra tájban megjött a rossz idő, teljesen beborult, dörgött-villámlott (erről jut eszembe, Facebookon olvastam Katinkánál: menny dörög - ami vicces, mármint a helyesírás leülhetsz egyes, de az értelme is megváltozott :DDD) és ahogy néztem nem vonul el éjjel, szóval holnap végig jópofizni kéne, el se lehetne vonulni a hintaágyba. Vagyis lehetne, de nem vagyok hülye :D És ha húsvét, akkor locsolkodás, ami hála a jó égnek ismét kimaradt már egy ideje az életemből, remélem idén se jön senki, ha mégis, én elbújok, nem leszek itthon^^

Közben eszembe jutott mivel épp ezt hallgatom (Nelly Furtado - Fuerte), hogy mennyire hiányoznak majd a magyar órák, amikor feküdtem a padon és a versemet olvasgattam (Edith Södergran - Landet som icke är), furcsa, de nekem erőt adott, úgy, ahogy a Fuerte is, az első Adriennes magyaron kinyitottam a matek füzetemet, és ez volt benne. No quiero llorar, no quiero sufrir, no quiero pensar sentir :) Egyébként a füzetemben a refrén van :)

Mára ennyi xx