kun for mig
Sig at du elsker mig
Jag står, jag känner inget
Du står du säger ingenting
Jag väntar på att du ska .. förklara
För även om du inte finns
Så kommer jag att stanna till
För jag vill att vi hittar tillbaka till de vi va när vi var
♥
Hol is kezdjem? Infón semmit nem csináltunk, így lényegében tényleg kár volt fölkelni, mert még a 11-es buszt is lekéstem, mert drága osztályfőnököm mikor máskor késne, hát pont amikor nem kéne. No mindegy, odaadtam neki a felmentésemet, utána Vikivel beszélgettem, és a felessel mentem haza. Beugrottam a Printkerbe határidőnaplót venni, sikerült találni egy jót, csak kicsit drágább volt mint hittem, majd nem veszek körömlakkot teljes áron, bízom Makóban, hogy fél, vagy negyedáron is meg tudom venni, és akkor a hülyeségem pipálva :DDD
Délután jobbára semmit nem csináltam, pihentem, semmi kedvem nem volt tanulni, bár most nem is vagyok már lemaradva, bár azért nekem hajtanom kell. Érdekes, reggel gondolkodtam rajta, hogy egyeseknek olyan jó, hogy minden az ölükbe hullik, nekem még ezért a rohadt érettségiért is duplaannyit kell küzdenem. Plusz az ismételt sajnálat és sopánkozás, hogy de jaj milyen nehéz. Lehet, de nekem valahogy meg sem fordult a fejemben, habár mostanában elég pesszimista vagyok, az optimizmusom valamikor akkor szívódott fel, amikor véglegesen nagyot csalódtam a világban, de ebbe szerintem ne menjünk bele, mert szintén egy elég hosszú téma volna.
Szóval mindenhonnan azt kapom, hogy >de jól meggondoltad te ezt?<, vagy >tudod hogy milyen sok szorgalom kell hozzá?< - és? Valamit valamiért. Néha csak azon tűnődöm el, hogy miért kapom ezt a sok szánakozást és sopánkodást, mert így leírva lehet nem ez jön le, de egyébként teljesen ezt érzem. Az előző nagy dózist megértettem, bár akkor is rohadtul rühelltem és már rohadtul kivoltam tőle, de ez valahogy olyan amit én vállaltam, és én mondtam rá hogy igen, ezt akarom, nem csak előállt a helyzet.
Az alsús osztályfőnököm volt az egyetlen ember, aki kérdezgetett, gondolkodott, majd azt mondta, hogy teljesen megért. Az emberek miért nem ilyenek?
És ha már itt tartunk, akkor úgy tűnik a jövő hétvégén megyek Pestre, hivatalosan és elsősorban a töri & magyar miatt, amúgy egy könyv miatt (ami ha mázlim van még akkor is féláron lesz) - ebben a skandináv életstílus, meg olyan dolgok vannak amik pont nekem kellenek. Elég szkeptikusan álltam hozzá eleinte, mondjuk most sem mondom azt hogy hűű, na ettől függ az életem, de egyre jobban érdekel. Egyébként ilyen tipikus húzzuk el a sok hülye előtt a mézes madzagot, de nyilván van valami valóságalapja is. Vagyis kell lennie :D
Ja, igen, hogy miért kell emiatt fölmenjek, hát mert lehet nyerni Norvégiába repülőjegyet ha a Skandináv Házban veszem. Nem, nem hiszem el hogy majd én nyerem meg, de megpróbálom, mert semmi vesztenivalóm sincs. Aztán ki tudja, lehet megyek nyaralni norvég barátainkhoz :DDD
Amúgy tegnap megtaláltam a Du säger du älskar mig dalszövegét, de videó alatti kommentekből kiszedve... A lényeg hogy megvan :D Amúgy tetszik, svéd-dán, eddig is tetszett a dal, most szöveggel még jobban bejön :)
kun for mig
Hol is kezdjem? Infón semmit nem csináltunk, így lényegében tényleg kár volt fölkelni, mert még a 11-es buszt is lekéstem, mert drága osztályfőnököm mikor máskor késne, hát pont amikor nem kéne. No mindegy, odaadtam neki a felmentésemet, utána Vikivel beszélgettem, és a felessel mentem haza. Beugrottam a Printkerbe határidőnaplót venni, sikerült találni egy jót, csak kicsit drágább volt mint hittem, majd nem veszek körömlakkot teljes áron, bízom Makóban, hogy fél, vagy negyedáron is meg tudom venni, és akkor a hülyeségem pipálva :DDD
Délután jobbára semmit nem csináltam, pihentem, semmi kedvem nem volt tanulni, bár most nem is vagyok már lemaradva, bár azért nekem hajtanom kell. Érdekes, reggel gondolkodtam rajta, hogy egyeseknek olyan jó, hogy minden az ölükbe hullik, nekem még ezért a rohadt érettségiért is duplaannyit kell küzdenem. Plusz az ismételt sajnálat és sopánkozás, hogy de jaj milyen nehéz. Lehet, de nekem valahogy meg sem fordult a fejemben, habár mostanában elég pesszimista vagyok, az optimizmusom valamikor akkor szívódott fel, amikor véglegesen nagyot csalódtam a világban, de ebbe szerintem ne menjünk bele, mert szintén egy elég hosszú téma volna.
Szóval mindenhonnan azt kapom, hogy >de jól meggondoltad te ezt?<, vagy >tudod hogy milyen sok szorgalom kell hozzá?< - és? Valamit valamiért. Néha csak azon tűnődöm el, hogy miért kapom ezt a sok szánakozást és sopánkodást, mert így leírva lehet nem ez jön le, de egyébként teljesen ezt érzem. Az előző nagy dózist megértettem, bár akkor is rohadtul rühelltem és már rohadtul kivoltam tőle, de ez valahogy olyan amit én vállaltam, és én mondtam rá hogy igen, ezt akarom, nem csak előállt a helyzet.
Az alsús osztályfőnököm volt az egyetlen ember, aki kérdezgetett, gondolkodott, majd azt mondta, hogy teljesen megért. Az emberek miért nem ilyenek?
És ha már itt tartunk, akkor úgy tűnik a jövő hétvégén megyek Pestre, hivatalosan és elsősorban a töri & magyar miatt, amúgy egy könyv miatt (ami ha mázlim van még akkor is féláron lesz) - ebben a skandináv életstílus, meg olyan dolgok vannak amik pont nekem kellenek. Elég szkeptikusan álltam hozzá eleinte, mondjuk most sem mondom azt hogy hűű, na ettől függ az életem, de egyre jobban érdekel. Egyébként ilyen tipikus húzzuk el a sok hülye előtt a mézes madzagot, de nyilván van valami valóságalapja is. Vagyis kell lennie :D
Ja, igen, hogy miért kell emiatt fölmenjek, hát mert lehet nyerni Norvégiába repülőjegyet ha a Skandináv Házban veszem. Nem, nem hiszem el hogy majd én nyerem meg, de megpróbálom, mert semmi vesztenivalóm sincs. Aztán ki tudja, lehet megyek nyaralni norvég barátainkhoz :DDD
Amúgy tegnap megtaláltam a Du säger du älskar mig dalszövegét, de videó alatti kommentekből kiszedve... A lényeg hogy megvan :D Amúgy tetszik, svéd-dán, eddig is tetszett a dal, most szöveggel még jobban bejön :)
xx
Villain
Ma amúgy nem történt semmi, reggel 9-re mentem matekra, felkelni nem volt annyira nehéz, mert 10-kor már aludtam, vagyis tervbe volt véve, de fél 11-kor már sikerült megtaláli az ágyamat. Szóóóval relatív sokat aludtam, bár elég szarul, úgy rémlik hogy többször kijöttem, meg forgolódtam is. Ezen egy szép bögre kávé segített. Vagyis kis termosz, ilyet szeretnék majd Tim Hortons-osban, remélem megkapom^^ vagy inkább helyette egy egész üzletet, de akkor kb 2 hét alatt lennék vagy 100 kiló :DDD
Amúgy magamhoz képest még élveztem is XD (nem, nem vagyok beteg).
Két dolog, ami most ütött meg: az egyik: Hajdú Steve, te árulóóóóó, mit keresel a TahóVilágban???????? Hát már te is eladtad a lelked?!
A másik: a svéd lányok körében miért menő huszon egykétnéhány évesen gyereket szülni?
A témák kifejtése/ 1: mama színházban van, így kiköltöztem a nappaliba gépezni, a használjuk ki hogy nem asztali gépem van effektus. És hát időközben elkezdődött a VV, de istenem, ez alatt a negyed óra alatt több agysejtem pusztult el mint pl a szülinapi bulisorozat alatt *headshot* Még idejében sikerült orvosolnia zsibbadást, gyors elkapcsoltam, MTV -> Tinimamik, nem sokkal jobb hallgatni a nyivákolást, de még mindig több értelem van bennük.
/2: itt oldalt mindig reklámoznak blogg.se blogokat, általában egész jó képeket lehet itt találni. Mindegyiknek a mániája bemutatni hogy hol és kivel él, mindezt kismillió képpel illusztrálja saját magáról - többségében 16-25 éves lányok. Nem is ezzel van a baj, hanem hogy a nagy többségnek van minimum egy gyereke, ha nem kettő. Kérdem én, normális ez? Vagy csak én vagyok túl fura? Fanni reakciója kb az lenne erre hogy mind idióta, vagy sok Tinimamikat néztek :DDD Bár mondjuk biztos nem akkora a népességfogyás Svédországban mint itt XD
Hm, lassan szerintem ennyi elég, holnap elhatároztam hogy veszek egy határidőnaplót, mostanában úgyis sok dolgot kellene észben tartsak, a telefonom meg nem csatolható az agyamhoz, mert hiába virít rajta bármi, figyelmen kívül hagyom :D Szóval elbattyogok és megint lefekszek irreálisan hamar, hogy holnap ne felejtsem el :)
Bye
Du säger du älskar mig
Egyébként tegnap valahogy úgy érzem hogy jobb hogy nem írtam semmit, lehet egy-két embert elég keresetlen szavakkal illettem volna, bár még mindig bennem van a tüske, hogy nevezzük így. Nevet nem írok, ha olvassa az illető akkor foglalkozzon a maga dolgával, engem meg felejtsen el, senkinek, més neki sincs hozzá köze, hogy én mikor és hova megyek. Lehet hogy nagyon menő a kisvárosban a másikkal foglalkozni, meg pletykálni róla, de leszarom hogy őszinte legyek, gyerekes és szánalmas. Vagy csak azért gondolom így mert nagyvárosi vagyok?
Szóval összegezve örülök neki hogy már csak pár hónap, biztos vagyok benne hogy nem fogok sok embert hiányolni, bárki bármit mond. És valószínűleg rettentő honvágyam sem lesz, bár tök fölöslegesen mondom, mert mindenki más jobban ismer, mindenki jobban tudja nálam hogy hogy érzek. Egyesek igen meglepődnének ha őszintén megmondanám a véleményem, no de a mai világban ennek mi a következménye? Hiszti, naná, mert sok picsa csak ennyit tud, meg persze egyébként mindent, de szerintem hagyjuk.
Amúgy nem sok minden történt, eltelt egy újabb hét, pár nap és elmondhatjuk ezt a januárról is. A gombavatón szeretnék túllenni, bár nem igazán várom. Csak és kizárólag Fanni miatt vagyok hajlandó elmenni. Tudom, kötelező, bla bla bla, de minden alól van kibúvó, mindig van kiskapu. Ugyan ez igaz a ballagásra is. Az évzáróra meg szerintem a bizonyítványaim miatt kell majd elmenjek - általános óta először.
Lassacskán el kell kezdjek blúzt keresni magamnak, meg eldöntöttem hogy nadrág is meg szoknya is lesz, bár mondjuk ez ikább a kerettől függ. Annyira szeretnék már túllenni mindenen, egyszerűen már rosszul vagyok a téltől, a rossz időtől, a hidegtől, attól hogy folyamatosan mindenki hülyének néz, hogy mindenkivel vitatkoznom kell... Az emberek miért nem tudnak csak elmenni mellettem? Békén hagyni? Pédául ott van az aranyszabály, mi szerint tégy úgy másokkal, ahogy szeretnéd hogy veled tegyenek. Ennek fejében elvárnám hogy békén hagyjanak^^
Mára ennyi, bye bye.
addiction
Bye bye
Lyser I Mørke
- a csodálatos Medina
És igen, vége ennek a napnak is. Nem volt egy nagy durranás.
Reggelre a telefonomat 6:15-re húztam föl, ebből annyi rémlik, hogy két sms-t kaptam, majd nyomkodom inkább alva mint ébren a telefont hogy ki az az elvetemült idióta aki ilyenkor sms-t küld, de aztán ráhagytam. 6:23-kor hallottam hogy csörög az ébresztő, kinyomtam. Legközelebb 7:06-kor szó szerint kiugrottam az ágyból, hogy uristen, elkések XD De hogy a szundi funkció hova tűnt a két időpont közt, arról fogalmam sincs, mert azt tapogatva nem lehet kinyomni. Na mindegy :DD
Gyors öltözés, teacsinálás, és 40-kor már matekon is voltam, aztán a szokásos módon a 9-es busszal mentem Makóra. A trolin olyan fura érzésem volt, lehet ez a jó kis tavaszias idő, ami egyébként rettentően tetszik^^
Infón dogát írtuk, fogalmam nem volt az egészről, kettes lesz hát kettes lesz, nem nagyon érdekel már. Tesin úgy terveztem hogy a tanárok hiánya miatt ellátogatok az iskolaorvoshoz átiratni az igazolásaimat a saját nevemre, erre nem kiderül hogy betettek magyart? Tanárnővel a folyosón alkudoztam, és elengedett :DD (Akkor elmehetnék az iskolaorvoshoz? Úgysincs cucca senkinek, meg úgyse csinálunk semmit - Mért, te egyébként szoktál valamit is csinálni?) - magas labda, le kellett csapnia :D
A dokinál épp ott volt valamelyik horda, egyszerűen csak örültem hogy nem minden nap vesz körül ennyi csökkent agyú. A doktornő amúgy átírta a papírokat, szóóóóval hivatalosan is kihúzhatom a tesit az órarendemből, no meg amiért fontos, az osztályozók listájáról! :D
A szokásos, fél 12-es busszal jöttem, itthon nekiestem a töri munkafüzet második felének, sikeresen mind az agyam, mind a kezem lezsibbasztottam. Apropó, ennyi volt az én drága tavaszom a télben, fáj a bal alkarom, jön a hideg >.< Mondjuk reménykedem hogy ismét csak becsap :)
xx
12 Dage
hvis du lukker dine øjne
tænker du på mig?
husker du os nøgne i dynen du og jeg
og jeg længdes efter dit åndedrag dine læber i mit øre
vi har alt og ingenting udenad jeg ved ikke hvad jeg skal gøre
jeg gav dig 12 dages kærlighed
du gav mig 12 dages urolighed
jeg fik kun 12 dages opmærksomhed
du gav mig kun 12 dage til at vise hvem jeg er
er vi ved at lukke ned nu, er du færdig helt med os to
er der chancer for vi kunne se hvad det ku blive til
blive til
er vi ved at slutte af nu, eller er det sådan man tager den helt med ro
du forgiver mig med din egen tro, ja du gir mig intet
når du lukker dine øjne, ser du glimt af mig?
husker du også nøgne sagde du elskede med mig
jeg har virkelig brug for mit åndedrag tror du tog det med dig
sagde du elskede mig i din favn, er det svært at vise du kan lide mig?
jeg gav dig 12 dages kærlighed
du gav mig 12 dages urolighed
jeg fik kun 12 dages opmærksomhed
du gav mig kun 12 dage til at vise hvem jeg er
er vi ved at lukke ned nu, er du færdig helt med os to
er der chancer for vi kunne se hvad det ku blive til
blive til
er vi ved at slutte af nu, eller er det sådan man tager den helt med ro
du forgiver mig med din egen tro, ja du gir mig intet
når du sender mig dit kys så falder jeg falder jeg
når du viser mig dit lys så kalder jeg kalder jeg
når du forlader mig om lidt så vælter jeg vælter jeg
nej dur gir mig intet
nej du gir mig intet
er vi ved at lukke ned nu, er du færdig helt med os to
er der chancer for vi kunne se hvad det ku blive til
blive til
er vi ved at slutte af nu, eller er det sådan man tager den helt med ro
du forgiver mig med din egen tro, ja du gir mig intet
intet intet
er vi?
er du?
er der?
er vi?
er der, du får mig?
All About Maggie - exclusive interview!
– Firstly, what are you doing nowdays? We can follow your post in Maggie Machine Street Team, but what about the simple cheerful girl? What is your public daily routine?
– Well, I make a point everyday to spend as much time as I can communicating with my fans. I love doing it, and I think it’s an important part of being an artist as well! Songwriting is something that is also a really important aspect of my life. It’s not only fun, but for me it’s a way of expressing my feelings… kind of like therapy! Lately I’ve been focusing on practicing my guitar too. I really want to get better at it, so everyday I am spending time doing that as well.
On a more personal level, I ove hanging out with my family and friends, whether it be going to the movies, or chatting over a nice cup of tea! I try to spend as much time as I can on my music, but the relationships I have are really important as well.
– Are you going to school? Will you have – or already do you have – university degree, or maybe later, and the present’s most important thing to become our lovely superstar singer? :)
– I love to learn, and I think education is a really valuable thing for everyone. I enjoyed high school a lot and getting good marks in my classes was really important to me, but once I graduated I realized music is what makes me the happiest. I ended up jetting off to Nashville, and while I was there I decided to take a few business courses through a university online. But right now my main focus right now is my music and pushing that forward one day at a time.
– If I know right, in Toronto there is a local Hungarian community. Do you know anybody of them, or do you have personal contact with Hungarian people – except your family?
– My grandmother was an avid member of the Hungarian Club in Hamilton, a city that I live really close to. Because of that she had a lot of Hungarian friends, and I still keep in touch with a few of them! I’ve also really enjoyed meeting lots of really cool Hungarian fans online as well. One fan even sent me some Hungarian recipes to try out, and I am really looking forward to having fun with that!
– Only some months, and here is Europe’s favourite TV show, the Eurovision Song Contest. Have you watched the past few years’ competitons? If yes, do you have a singer – not mostly winner –, who really liked? And an important question: if MTV (the Hungarian broadcaster) ask you to represent Hungary, what would you say?
To be asked to be a part of Eurovision representing Hungary would be such an honour – I would love to! I’m not sure if I would be eligible, as I was born and raised in Canada, but my family having emigrated from Hungary, I consider myself a Hungarian Canadian - I grew up surrounded by Hungarian culture and tradition.
– Most of people likes your songs and your voice. Your latest – and first – music video released in december. When will your next video release, and which one will be this?
– My next music video that I plan on releasing is “Lovesick”, a song off of my EP. I plan on releasing it just in time for Valentine’s Day because I think it will be a great way to celebrate Valentine’s Day. I am really excited to release this one because I had such a blast shooting this video, and I think the concept is something my fans will really like!
– You have mentioned that Eva Cassidy and Carole King inspire you the most. Well, what do you think about young talents? Who are your American/Canadian favourites, and do you like European artists too?
– When I think of my favourite artists, I try not to categorize them as being from a certain country, or being a certain age. I enjoy the music for what it is! As you mentioned, Eva Cassidy and Carole King inspire me because they are artists that I feel I can really look up to and learn from their career.
When I try and think of my favourite artists, it’s difficult because there is so much music that I enjoy. I love John Mayer, Justin Timberlake, Maroon 5, and one of my favourite bands is a band called the Script from Ireland!
so, fuck thursday
Énekről nem ellógtam, hanem az iskolaorvoshoz mentem. Amatőrök, majd pont így lógnék, napközben. Ehh, alábecsültök. Egyébként Fannival mentem, de nem volt ott senki, így semmi papírt nem kaptam, viszont Dániát kitárgyaltuk^^
Mad world
,,Sometimes people come into your life and you know right away that they were meant to be there... to serve some sort of purpose, teach you a lesson or help figure out who you are or who you want to become. You never know who these people may be but when you look eyes with them, you know that every moment that you are with them, they will affect your life in some profound way. And sometimes things happen to you at the time that may seem horrible, painful and unfair, but in reflection you realize that without overcoming those obstacles you would have never realized your potential, strength, will power or heart.
Everything happens for a reason! Nothing happens by chance or by means of good luck. Illness, injury, love, lost moments of true greatness and sheer stupidity all occur to test the limits
of your soul. Without these small tests, life would be like a smoothly paved, straight, flat road to nowhere, safe and comfortable but dull and utterly pointless.
The people you meet affect your life. The successes and downfalls that you experience can create who you are, and the bad experiences can be learned from.... In fact, they are probably the most poignant and important ones. If someone hurts you, betrays you or breaks your heart, forgive them because they have helped you learn about trust and the importance of being cautious to whom you open your heart. If someone loves you, love them back unconditionally not only because they love you, but also because they are teaching you to love and open your heart and eyes to little things.
MAKE EVERYDAY COUNT! Appreciate every moment and take from it everything that you possibly can, for you may never be able to experience it again. Talk to people who you have never talked to before, and actually listen. Let yourself fall in love, even if it doesn't seem right because you are too young or too far, just follow your heart. Surround yourself with those who make you smile, laugh, and make you happy.
Break free and set your sights high. Hold your head up because you have every right to. Tell yourself you are a great individual and believe in yourself, for if you don't believe in yourself, no one else will believe in you. Create your own life then LET GO and LIVE IT!''
Monday morning
Lo que piense tanta gente (Fuerte)
Si tu crees que tu puedes
No escuches las dudas sigue siendo fuerte (Siendo Fuerte)
Muestrate indiferente
Ante lo oscuro y el miedo (Fuerte)
Cuando busques el consuelo
Recuerda el valor es lo primero
Nos, annyi minden történt ma, és nagy részt jó dolgok, hogy leírom.
Reggel a Fuerte volt a fejemben, de mivel tegnap nem töltöttem le, így leszedtem reggel, meg nagyon pattogtam, habár a kávémnak csak a felét ittam meg. A nagy rohanás közepette sikerült a maradékot is meginni, de alapjában véve jól indult a nap, frissen és fitten – amit nem sokszor mondhatok el magamról. Matekon persze mindez elillant…
Az IH után amikor kanyarodik a troli ott van egy 30-as tábla – bár mondjuk nálam az összesnél az a mániám hogy egy Y kellene mögé, de teljesen meglepődtem, mert oda volt ragasztva egy :DD Utána persze elmosolyodtam, ami Magyarországon felér azzal, hogy furán bámulnak az emberre, ha csak úgy magában mosolyog. Ehhez tenném hozzá hogy jó hogy nem látott és hallott senki amikor múlt héten gyalogoltam haza, mert majdnem elröhögtem magam – ilyenkor jók a vicces beszólások, amik eszembe jutnak, és nevetésre késztetnek.
A buszon próbáltam a törit memorizálni több-kevesebb sikerrel, infóra annyira nem siettem, de nem is volt baj. Nm volt bent senki, ezért nem is kapcsoltam ki a zenét, egyszer csak hallom hogy jön valaki meg mély hang, odanézek, és a….. szegedi tanár volt az. Mondom wow… Facebook & Starity benyom, úgyis olyan feladat volt amit (elméletileg) tudunk.
Tesin inkább beszélgettem, meg leléptem hamarabb, a fél 12-es busszal mert be kellett menjek kicserélni a könyvet. Ha már ott voltam akkor benéztem az inmedioba is, orosz újság csak Vogue volt, ami egy: rohadt drága, kettő: nem igazán érdekel, emellett Seventeen sem volt -.-’’ Nem baj, akkor is szerzek magamnak orosz vagy ukrán újságot (JOY, Cosmo, Glamour, stb.), csak idő kérdése : )
És mivel ma nem tudtam elmenni a dokihoz, ezért hazamentem, ahol a hisztis macskám fogadott… Komolyan nem tudom mi lelte szerencsétlent, de nagyon hisztis volt, meg is karmolt… Ennyit az intelligens macskáról.
Kimentünk Dorozsmára elbúcsúztatni Muciékat, bár inkább csak azt lehetett hallani, ahogy húgom játssza az agyát. Egyszerűen nekem égett a képemről a bőr, annyira szánalmas volt… Amúgy csináltunk, vagyis csináltak darázsfészket, én jó szokásomhoz híven melegen ettem belőle – mert az ilyen dolgok úgy a legjobbak –, habár mindenki azzal riogatott hogy de mennyire fog fájni a gyomrom. Most sem fáj, eddig sem fájt – pedig számtalanszor ettem már melegen péksüteményt is, meg a muffinjaimnak is forrón szoktam nekiesni.
Itthon a Macus még mindig hisztis volt – komolyan, tipikus pasi – mondom akkor játszok vele, ugráltam, másztam, meg trappoltam mint egy idióta, először hülyének nézett – így visszagondolva jogosan XD – aztán megijedt, és szabályosan sírt, azt hitte bántani akarom. Fölvettem, meg mondtam neki hogy semmi baj, de szabályos sokkot kapott szegény macska… Amíg tusoltam nagyjából jobban lett, de még mindig nem tudom mire vélni, mert csináltam már neki ilyet, akkor föl-alá rohangászott meg tetszett neki. No mindegy, majd holnap reggel több nasit kap mint amennyit szokott <3
Egyébként elég fáradt vagyok, a holnapi nap gyilkos lesz… Lehet nem fogom tudni megvárni azt a februárt, előbb kell pihit kérjek. Bár az meg felesleges lenne, akkor sem tudnék aludni -.-’’
Szép holnapot mindenkinek^^
Kl. 10
Når jeg ved du ikke er her for at blive
Du og jeg har ventet hele livet på det
Du er ikke rigtigt min''
No, úgy döntöttem írok blogot röpke két nap után is. Ennek egyik oka az álmom, amit nem tudok hova tenni – mert minimum másodjára álmodom, de lehet volt az több is. Más részt unom magam, bár hamarosan megyek aludni, mert reggel kilenckor már matekon kell lennem :fear:
Szóval az álom: valami kietlen vidéken voltam, elvileg voltak még ott többen is, de nem rémlik hogy láttam volna valaki mást is. Elmentem tusolni egy fürdőszobába, és pár másodperc múlva ilyen szakadás, és valami elhagyatott benzinkútféleség felé rohantam a tussal a kezemben XD Jó nagy baromság, tudom :D Ennél már csak az volt a jobb amikor kétszer egymás után egy bizonyos személlyel álmodtam XD
No de akkor lépjünk át a jelenbe: igazából tudom hogy valamiről akartam hosszas gondolatmenetet írni, de nem jut eszembe mi volt az. Bár mondjuk mindegy is, perpill szenvedek, sehogy sem jó, kényelmetlen ülni meg írni meg létezni is. Weheartiten szenvedtem, erre nem befagy a Chrome? Még jó hogy nem kezdtem el a bejegyzést írni, most is inkább wordben írom, még a végén elszállna az agyam ha megint befagy ilyen se kép se hang módra.
Most nézem hogy Medina dalai vannak Lyricstranslate-en, na majd nekiesek fordítani őket ha legközelebb nagyon unatkozok. De egyébként bírom őt is, kb olyan Powerless-feeling, ha jó kedvem van pörgök, ha szar akkor meg még mélyebbre taszít. De jó ez, szeretem .
Most viszont szerintem ennyi elég is lesz, ha elkezdenék ecsetelni egy-egy témát lehet pár embernek nem esne jól, bár néha nekem sem esik jól amit csinál(nak). Egyes kapcsolattípusok mindenkinek mást jelentenek, úgy tűnik nekem mindig többet. Van olyan akiben sokszor csalódik, és van olyan is akiben még soha. Érzem, tudom, még mindig túl naív vagyok.
Oдиночество
Ahogy a statisztikákból nézem nem felejtettek el, köszönöm :DD
Egyébként nem történt semmi extra, gazdagabb lettem egy tetoválással, közelebb kerültem az önkénteskedéshez, sikeresen átmentem a Kresz elméleti vizsgán, meg őőőőő nem tudom. Hát mondjuk kiderült hogy befejezem a sulit is. Így visszaolvasva kicsit több mint semmi extra XD
Inkább írok a mai napomról, csütörtökhöz képest egész jó volt. Tegnap este eléggé a címben szereplő hangulatom lett, így amikor lefeküdtem bekapcsoltam a dalt, de elaludtam rajta, és reggel, 10 perccel az ébresztő előtt keltem rá. Eszembe jutott róla egy idézet is amit tegnap olvastam, annyira nem igaz rám, meg túl depis, de mégis megmosolyogtatott. És mivel a telefonom majdnem lemerült így nem tudtam sminkelés közben zenét hallgatni, haladnom kellett. Katasztrófa, tudom :D Pedig nálam ez 20 perc, na nem azért mert annyi mindent kenek magamra, hanem mert rituálé, minél lassabb, annál jobb :) Egyébként ha késésben vagyok (na jó, enyhén szólva hülye megfogalmazás, mert én MINDIG késésben vagyok) akkor - mértem - 3 perc alatt is készre festem magam. De az úgy nem jó (: Amúgy az egyik horgolt virágot sikerült beleépíteni a hajamba^^
Magyaron filmeztünk, bár elég szar volt, Netti is meg én is kómásak voltunk, semmi szokásos végigpofázzukamagyartmertmegtehetjük, hanem csak úgy eltelt. Matekon azzal voltam elfoglalva hogy a két orosz szövegemet hogy helyezzem el a kezemen, meg Zsanival beszélgettem. A logaritmus amúgyis szar =)
Mivel sok volt a hiányzó, így beültem Edina mellé éneken, Zsani is ott volt mellette, ebből következik hogy inkább dumáltunk. A tanárnak nem tetszett, bár óra végén amikor felelnem kellett tudtam a dalt. De hogy az meg mekkora egy szar, de komolyan, ilyen idióta szövege hogy lehet valaminek?? Namindegy.
Lyukas óra előtti szünetben odaültem a kislépcső melletti padra, épp a hiányzó töri vázlatot írtam amikor megjelent Beni, odahajolt, és a telefonját kezdte csesztetni. Mondom háthello XD Folytattam a körmölést, amikor az A-s Dia jelent meg egy Teszkós szatyorral, és egy csomag pepparkakával, ami svéd mézeskalács, és Marci küldte :D Kis aranyos, egyem is meg. Amúgy finom volt, 3 perc alatt elfogyott :D Majd a hétvégén csinálok én is reményeim szerint :DD
Apropó, a vázlat sikerült, ötöst kaptam rá. Pedig hogy... őőő... szép lett az :DDD
Tesin hála nem csináltunk semmit, Kozákné nem jött, Kozák meg leszarta, inkább beszélgettünk :D Utána arra a sárga szarra amink valamilyen szőnyeg a neve próbáltam elvonulni tanulni a törit, de Dani meg Viki is ott volt, és inkább beszélgettünk. Ennyit rólad Teri és Józsi (L). De szerencsére nem volt baj :D Holnapra csontokat meg Józsi bukását kéne tanulni, majd elolvasom és szevasz tavasz^^
Tegnapelőtt az elsőben végleg elkúródott a fülesem, bár eddig is csak a szentlélek tartotta, mostanra meg kész vége, tehát akkor irány valami bolt. Zsani mondta milyet vegyek, szerencsére csak egy ezres volt, elvileg fél év garancia van rá Media Marktban, szóval höhöhö. Gáz volt, mert annyira szőkének éreztem magam hogy fogalmam sincs milyen kell, mekkora méret XD Oké, akkor kérdezzünk meg valakit, fiatal srác, mondom még szőkébb leszek. De rendes volt (meg milyen helyes is :U). Végül ilyen színeset vettem, sötétrózsaszín, de inkább piros feelingje van. Aztán a Mars téren a megállóban meg is bámultak. Mondom grat (Y).
És fél ötre vagy az után hazaestem, és engedélyeztem magamnak egy laza délutánt :) Nos, dióhéjban azt hiszem ennyi.